Még tavasszal hirdettük meg a helyi értéktár létrehozását. Felhívást küldtünk mindenkinek, hogy ha tud olyan érdekes épületről, tárgyról, személyről, vagy akár történetről amely Kömlőd történelméhez, érdekességéhez tartozik jelezze nekünk.

Néhány jelzést kaptunk is. Ilyen volt egy kömlődi hölgy életére, munkásságára való felhívás.

Nagy Kálmánné és Kovács Istvánné jelezte, hogy élt Kömlődön egy nevezetes hölgy, akit Klárné Angyal Ilkának hívtak. Ő színésznő és író is volt, számos színdarab írójaként tartják számon. Ő Kömlődön, a Perczel utcában élte időskori életét, életrajzát megismerve magam is büszke vagyok rá, hogy egykori kömlődi honfitársamat megismerhettem, róla írhatok. A sors érdekessége, hogy még volt aki emlékezett arra, hol temették el, hol van a sírja. Nagy Zsuzsanna megmutatta nekünk hol van a sírhantja, ahová ő virágot szokott vinni. Mi rendbe tettük a sírt, hogy az utókor is tudjon emlékezni rá.

 

Ki is volt Angyal Ilka?

Felcsúton születetett 1839. december 5-én, édesapja Angyal Antal földbirtokos, édesanyja Sellner Auguszta.  Klár József karnagy vette feleségül. A sors rövid házas életet adott neki, húsz éves korában, három hónapos házasság után már özvegy lett.

Színésznő , súgó, drámaírónő volt .Pályáját 1859-ben Székesfehérváron Tóth Jenő társulatánál kezdte.

Hosszú vidéki vándorlása során sokszor, mint súgónő működött. Szegeden 1862-ben Szigeti Imre társulatának, 1866-ban Kacsinovszky Jusztin társulatának tagjaként szereplő Klár József (Zsombolya, 1831- Petrozsény, 1892.04.04. ) karnaggyal, aki hegedűsként kezdte pályáját , vidéki társulatoknál és ekkor már a férje volt .1870-71,1872-73 között Szegeden volt szerződése különböző társulatoknál.1875-1899 között a Népszínház tajga lett .Krecsányi Ignác társulata sikerrel szerepelt a Fővárosi Nyári Színház révén működő Horváth Angyal Ilka : Árendás Zsidó Című műve (1890-ben ).1884.11.21.-én Hegyi Béla-Bátor Klárné Angyal Ilka rendezésében az Árendás Zsidó-ban Betti szerepét alakította nagy sikerrel. Jó komikai érzékkel a társalgási és anyaszínésznő szerepkört töltötte be. Különös, szószátyár asszonyfigurákat alakított sikeresen. Karaktelizáló képessége nemcsak színpadi szerepeiben, hanem darabjaiban is érvényesült .

 

Főbb művei : Az Árendás Zsidó (1884) ,

Urak és Családok (1885)

Ne vígy a kisértésbe (1887)

Szép Darinka (1892).

Az Árendás Zsidóból 1917-ben filmet forgattak melyben szerepelt is .

 

Főbb szerepei : Tóth Dorka (Gaál J.: A pelerkei nótárus ), Sári ( Lukácsy S.: Vöröshajú ),Szájasné (Tóth E.: Tolonc ),Kövesiné (Lukácsy S.: Kósza Jutka ) , Labdacsné(Szigligeti E.:Csikós), Kántorné (Berczik Á.: Az igmándi kispap ), Boszorkány Erzsók (győrgy V.:Nótás Kata),Kaptáné ( Nestroy :Lumpáci Vagabrudus ).

 

Klárné Angyal Ilka utolsó fellépésére húsz koronát gyűjtöttek össze kollégái, hogy visszavonulása után tehenet vehessen..

Visszavonulása után Kömlődön a Perczel Mór utcában Uher Lászlóék régi hosszú parasztházának hátulsó szobájában lakott. Egy fésülködő asztala, kis kézitükre és legyezője néhai Szincsák Imréné (volt Sárkány Gyuláné ) családja tulajdonába került .

 

2015-10-06