Tisztelettel meghívjuk Kömlőd község lakosságát a 2024. március 15-én, 16,00 órakor a Hősök parkjában tartandó megemlékezésre.
Kömlőd Község Önkormányzata

Télkergető február

Február hónapban legfőbb célkitűzésünk a Gézengúz Óvodában az volt, hogy minél többféleképpen , minél ötletesebben elkergessük a telet.
Ennek egyik legnagyobb eseménye a farsang volt, amit hosszú ,lázas készülődés előzött meg Legnagyobb feladatot az jelentette, ki minek öltözik be a jeles eseményre. Voltak akiknek határozott terveik voltak és semmi nem tántorította el a megálmodott jelmeztől , voltak akik minden nap lelkesen újságolták, hogy aznap éppen melyik mesehős van soron, és még a farsangot megelőző nap sem tudták biztosra milyen jelmez mögé bújnak legszívesebben. De a kitűzött időpontra mindenkinek elkészült a választott maskara.
A farsangi forgatag egész napos eseményt foglalt magába. Szombaton reggel elkezdődött a lázas készülődés a nagyszabású rendezvényre, hisz a gyerekek és szüleik mellett az egész falu lakossága meghívott volt. Készültek a szendvicsek, gyűltek a sütemények . Berendeztük a termet, kidíszítettük a színpadot, hogy zökkenőmentesen kezdődhessen a délutáni vigasság a Hegyháti Alajos Iskola tornatermében.
A farsangi felvonulás a már hagyományossá vált babafarsanggal kezdődött. Nagyon örültünk a jelmezbe öltözött kisebb-nagyobb babák fellépésének , akik természetesen szüleik kíséretében léptek színpadra. A legkisebbek alig pár hónaposan vettek részt minden bizonnyal életük első szereplésén. Fontosnak tartjuk,hogy leendő óvodásainkkal minél hamarabb találkozzunk, kapcsolatba kerüljünk , ezért jött anno az ötlet,hogy őket is meghívjuk minden évben néhány óvodai rendezvényre.
A babák felvonulása után a kiscsoportosok mutatták be egyéni jelmezeiket, majd a nagycsoportosok. Házilag készült és vásárolt jelmezek egyaránt voltak a repertoárban: Hercegnők , fogtündér , Marshall kutyus, Bing nyuszi , csacsi , elefánt ,űrhajós, kommandós, a boszorkányok mind a tél kergetésén dolgoztak. A tavasz jelképei katica, pillangó, méhecske ,tavasztündér pedig a kikelet eljövetelét szorgalmazták.
Az igazi hangulatot pedig a gyerekek fergeteges tánca teremtette meg. A kicsik kalózoknak öltözve ropták a táncot és keresték az eldugott kincseket, a nagyok seprűnyélen nyargalva boszorkánytáncot jártak. A jelmezes fellépésért minden gyermek ajándékot kapott lufit,csokit,trombitát ami szintén a télkergetés szolgálatába állt.
Ezt követően kinyitott a büfé, indult a zene a tánc. Az idei tombolahúzást az tette különlegessé, hogy minden óvodás gyermek jelét kihúztuk , így senki nem ment haza ajándék nélkül.
Szeretnénk köszönetet mondani MINDENKINEK aki bármilyen formában részt vett a rendezvény megszervezésében, lebonyolításában.
Nincs farsang, farsangi fánk nélkül !
Idei évben sem maradhatott el a farsangi fánk sütése. Ez a nagycsoportosoknak kiváló feladat volt. Közösen kerestünk forgácsfánk receptet a neten , majd a recept utasításait követve közösen mértük ki a hozzávalókat . Természetesen mindenki rész vett a nyújtásban és a különleges csavarási technikát is elsajátították néhányan. A konyhából áradó Isteni illatok átcsalogatták a kiscsoportosokat is. Örömmel kínáltuk meg őket a friss ropogós fánkkal , sőt a készítés módját is elmeséltük nekik egy titkos összetevő kivételével. 
Ég a kisze…
A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól. Mi azonban a bajok mellett a téltől is szerettünk volna megszabadulni. Erre tettünk kísérletet a hamvazó szerdára elkészült kiszebábjainkkal . Mindenki egyénileg készítette el saját bábját ,de a csoporttal közösen is készítettünk egy nagyot , hogy minél nagyobb legyen a tűz. Majd összeszedtünk az óvodában minden zeneeszközt : csörgődobot, rumbatököt saját kezűleg készített zörgő- csörgő eszközöket, hogy minél nagyobb hangzavart keltve elijesszük a rossz időt és felébresszük az alvó természetet. A tüzet körülállva kiabáltuk mondókánkat miszerint : „Örvendezzen aki él, takarodjon el a tél !” Bízunk benne hogy ez így is lesz.
De ! Ha még nem értett volna a szóból és tettből a rossz idő, mi nem fejeztük még ezzel sem be a kergetést. Február 27-én Tengeri Attila előadó kovácsolt óvodánkból egy hatalmas zenekart, melynek célja szintén a téli időszak lezárása volt. Remek hangulatú interaktív műsorával jól megdolgoztatta a gyerekeket. Ritmushangszereivel, táncokkal, dalokkal, jókedvvel köszöntöttük immáron a tavaszt!

Egy remek kis beszámolót kaptunk a Kömlődi Hagyományőrző Egyesület tagjaitól, akik a ragyogó időt kihasználva, az elmúlt két vasárnapot közös kis kirándulásokkal töltötték.
🌳🌳
Itt a tavasz, irány a természet!
A hagyományőrzők kis csapata már sokszor bebizonyította, hogy jól tud együtt dolgozni. Azért a csapatépítés sosem árt és úgy gondoltuk néha jár nekünk egy kis szórakozás is nem csak a munka.
A téli tavaszias gyönyörű idő mindenkit a szabadba csábít, ha kirándulunk miért ne tennénk együtt.
Így február végén neki indultunk az alcsúti arborétum hóvirág mezejét bejárni. Rajtunk kívül nagyon sok ember döntött úgy, hogy érdemes a vasárnap délutánt itt tölteni, ezért míg sorba álltunk a jegyért, volt időnk elolvasni a park történetét:
A Vértes lábánál fekvő területet hajdanán családi birodalomnak szánta József nádor (1796-1847), és kastélyt építtetett itt. Az egyemeletes klasszicista épületet 1820-27 között Pollack Mihály tervei alapján emelték, Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya volt.
A nádor utódait nevezzük a Habsburgok magyar ágának, ő volt közülük az első, aki Magyarországon letelepedve birtokhoz jutott.
József nádor halála után idősebb fiára, István főhercegre szállt az uradalom, aki egy rövid ideig Magyarország nádora is volt. A főherceg 1867-ben bekövetkezett halálát követően József Károly főhercegé lett, aki a kastélyt 1871-ben hátra nyúló szárnyakkal bővíttette és az udvari homlokzatot eklektikus stílusúra alakíttatta. A pálmaháznak sajnos csak a nyomai láthatóak, azt hazánk egyik legnagyobb építészének, Ybl Miklósnak a tervei alapján 1871-72-ben készítették el. A ma is látható kápolna (1880) Storno Ferenc munkáját dicséri, neoromán stílusban. Az 1880-as években még állatkertet is létesítettek a parkban. A főherceg 1905-ben meghalt, a birtokot fia, József Ágost főherceg örökölte. A főherceg az utolsó magyar király, IV. Károly bizalmasának számított, Magyarország kormányzója is volt rövid ideig 1919-20-ban, majd visszavonult Alcsútra és 1944-ben hagyta el az országot.
A kastélyegyüttesből napjainkra csak a timpanonos főhomlokzat egy része és a kápolna maradt meg. A hangulatos, romantikus kastélykert a kanyargós sétautakkal, a tóval, kis kő hidjaival, műromjaival, pihenőivel, a kastélyrommal az ország egyik legrégebbi és legszebb angolparkja.
Közel 2,5 óráig sétálgattunk a hatalmas, különleges fák ,a 2,5 hektáros egybefüggő hóvirágmező a téltemető, a hunyorok az épületek látványa megérte azt a kis fáradtságot amit akkor éreztünk mikor végre leülhettünk.
Mivel mindenki jól érezte magát és téli bezártság után végre kiszabadultunk, különben is már tavasz van hiszen március van újabb célpontot találtunk a következő hétvégére: meglátogatjuk a vértesszentkereszti bencés apátság romjait.
Szerencsére ez a vasárnap is szép napos időt hozott így semmi akadálya nem volt, hogy kiránduljunk.
Sajnos csak a kerítésen kívülről lehet megnézni a romokat, mert már 2 éve újítják fel, de így is impozáns látványt nyújtanak a hatalmas falak. Talán sikerül egyszer eljutnunk akkor is, ha végre újra nyitják.
Reméljük ez a két kirándulás csak a kezdet és hagyománnyá válik, hogy együtt töltsük a szabadidőnket minden kötelezettség nélkül, akinek van kedve és ideje jön.