Negyven gazda, negyven minta a bormustrán
Minden borban kis angyal lakik, aki, ha az ember a bort megissza, nem hal meg, hanem az emberben lakó, megszámlálhatatlanul sok kis tündér és angyal közé kerül – ezzel a mítosszal köszöntötte szombaton Hárskuti Attila a kömlődi bormustra résztvevőit, akik a helyiek mellett érkeztek még Bokodról, Dadról és Tatabányáról is.
A Kömlődi Hagyományápolók és Értékteremtők Társasága ezúttal sem versenyezni, hanem mustrára hívta a gazdákat, hiszen – vallják – azon találkozók, ahol nem az érmek, hanem tapasztalatok gyűjtése a cél, sokkal hatékonyabbak, sokkal több útravalóul szolgálnak, mint a borversenyek. Ezt igazolja az a tény is, hogy a mustrán 40 mintát ízleltek, de a résztvevő 40 gazda között többen is akadtak, akik palack nélkül érkeztek, csak a tapasztalatszerzés és a hasznos tanácsok meghallgatása érdekében.
Bogáth István meghívására tavaly Molnár Szabolcs katonazenész marimba előadással színesítette a programot, s mint kiderült, a pincék kincseinek idei mustrája elé is tartogatott vendégprodukciót.
Tavaly tíz csapat részvételével az eltelt esztendők legnagyobb szabású Karácsony Kupáját rendezték meg Környén, ezért idén Török Mihály már „limitálta” a nevezők létszámát, így „csak” nyolc együttes rúgta a bőrt szombaton az általános iskola tornatermében.
Ebben az időszakban az emberek sok időt töltenek utazással, vásárlással, ajándékok után kutatva. A zsúfolt bevásárlóközpontokban, tömegközlekedési eszközökön könnyen bűncselekmény áldozatává válhatunk. A következőkben bemutatjuk az ünnepi időszakban leggyakrabban előforduló bűncselekményeket, és az áldozattá válás megelőzésének lehetőségeit.
Narancs figyelmeztetés van érvényben a viharos erejű széllökések miatt Komárom-Esztergom megye területére december 7-én éjfélig. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a széllökések meghaladhatják a 90 km/h-s sebességet.
Sorra settenkedtek be a gyerekek mikulás ajándékára ácsingózó „csenő” manók (az intézmények pedagógusai és segítőik) csütörtök délelőtt a gyermekotthon tornatermébe, ahol már izgatottan várták az iskola és az óvoda apróságai a fehérszakállút.
A könyvtár dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló intézmény, olyan szervezet vagy szervezeti egység, amelynek feladata a dokumentumokból felépülő állomány folyamatos gyarapítása, illetve az információs eszközök és információforrások használatának elősegítése. Gyakorlatilag egyidős az írásbeli kultúrával. Eleinte az írásbeliség a törvények rögzítésére szolgált, később az uralkodói hatalom, az oktatás, a tudás is méltó lett a megörökítésre, megőrzésre. Az írásbeliség elterjedése tette lehetővé a különféle dokumentumok nagyobb számú előállítását. Az i. e. 600-as években az Asszír Birodalomban már könyvtárakban őrizték az ékírásos agyagtáblákat. Az ókori rómaiak értek el még jelentős eredményt a könyvek nyilvántartása terén, ugyanis a felgöngyölt papirusztekercsekre kis csonttáblácskát fűztek, amire ráírták a tekercs legfontosabb adatait. Róma városának már i. e. 40-ben volt közkönyvtára, 300 évvel később 30-ra rúgott ez a szám.