Hiába szólította fel felelős közlekedésre a közúti közlekedésben résztvevőket a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, sokan ültek volán mögé, vagy szálltak kerékpárra alkohol fogyasztását követően.

Húsvéthoz kapcsolódóan a Rendőrség az elmúlt évek hagyományait követve fokozottan ellenőrizte a gépjárművek vezetőit és a kerékpárosokat. A Húsvéti családlátogatások, locsolkodások idején megszokott, hogy lecsúszik egy-két pohár alkohol az állampolgárok torkán, hazánkban viszont a törvény már a minimális alkoholos befolyásoltság alatti járművezetést is szigorúan bünteti, melynek betartását a rendőrök ellenőrizték a hosszú hétvégén.

Bővebben...

Húsvét a feltámadás, az újjászületés ünnepe: a keresztény egyház ilyenkor emlékezik meg Jézus feltámadásáról, és ilyenkor köszöntjük a tavaszt, a természet újjáéledését is. A húsvét időpontját 325-ben állapította meg a niceai zsinat a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot kijelölve.
Szinte minden népnél rengeteg szokás kötődik a húsvéthoz még a kereszténységet megelőző időkből, hiszen a tavaszt, a természet újjáéledését évezredekkel ezelőtt is megünnepelték. Éppen ezért sokszor fedezhető fel ellentmondás a húsvéti motívumokban és népszokásokban.

Böjti játékok

A negyvennapos böjt a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, bálozás, zenés mulatságok is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni.
Az ifjúság körében az étkezési, szórakozási, mulatozási tilalmak ellenére jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, a csárdás jellegű szinalázás, az ifjú leányok arcpirító, avatórítus nyomát őrző ulicskázása, vagy az ún. mancsozás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket legények faragtak a nekik tetsző leányoknak. Szeged környékén is divatosak voltak a sportjellegű népi játékok, így például a csülközés, a labdázás, és a köcsögdobálás.

Bővebben...

Dr. Barcsik Tibor háziorvos fogadja április első napjától Kömlőd lakóit – tájékoztatott Kiss Ferenc polgármester és Madari Ferenc alpolgármester, akik a község lakóit érintő egyéb információkról is beszámoltak. (A háziorvosi rendelés pontos időbeosztását az „Intézmények” menüpontban tekintheti meg!)

Soha János személyében új körzeti megbízottja van Kömlődnek és Dadnak, a rendőr főtörzsőrmester elérhetőségét szintén az „Intézmények” menüpontban tekintheti meg.

Új vállalkozó látja el mostantól a főzőkonyha üzemeltetését. A Tata-Invest Kft. által biztosított étkezésért az óvodásoknak 600 Ft-ot, az iskolásoknak és a felnőtteknek 640 forintot kell fizetniük naponta.

Mint arról a település vezetői beszámoltak, érdektelenség miatt elmarad a húsvéti „Locsoló bál”. Bár a szervezők élőzenével, hidegtálas vacsorával, büfével szervezték meg az eseményt, amire évek óta nem volt példa, a jelek szerint nincs igény a faluban az ilyen közösségi programra, hiszen összesen 16 jegyet sikerült eladni elővételben.

Bővebben...

Felelős közlekedésre hívja fel a közúti közlekedésben résztvevők figyelmét a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság. A közlekedésre vonatkozó szabályok betartásával elkerülhetők az akár még tragédiát is eredményezhető balesetek.

Húsvéthoz kapcsolódóan a Rendőrség az elmúlt évek hagyományait követve fokozottan ellenőrzi a gépjárművek vezetőit. A Húsvéti családlátogatások, locsolkodások idején megszokott, hogy lecsúszik egy-két pohár alkohol az állampolgárok torkán, hazánkban viszont a törvény már a minimális alkoholos befolyásoltság alatti járművezetést is szigorúan bünteti.

Bővebben...

A Föld Órája a WWF nemzetközi kezdeményezése, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra és annak veszélyeire. A világ legnagyobb klímavédelmi eseményén a csatlakozók vállalják, hogy március utolsó szombatján 20.30-tól egy órára lekapcsolják a világítást. A Föld Órája 2007-ben indult az ausztráliai Sydney-ből, majd 2008-ban vált nemzetközivé. Magyarország is ekkor vett először részt az akcióban, amihez akkor még csak 4 hazai település csatlakozott. 2009-ben már 88 ország 4000 települése, és több százmillió ember kapcsolta le együtt a fényeket. Magyarországról 2009-ben 67 település és több mint egymillió ember vett részt a Föld Óráján, rajtuk kívül pedig rengeteg iskola, közintézmény, nagyvállalat és kisvállalkozás. Olyan híres látványosságok borultak sötétbe, mint a tatabányai Turul, a Parlament vagy a Művészetek Palotája. Március 31-én este 20.30-kor Ön is kapcsolja le a villanyt! Ezzel máris minden idők legnagyobb klímavédelmi eseményének részesévé válik.

2010.03.30.

Héregen tartotta ülését szerdán a „Polgármesterek a Falukért” Egyesület, melynek településvezető tagjai ezúttal a nemzetiségi óvodák védelmében emelték fel szavukat. Az egyesület immáron 31 tagtelepülése közül tizenegy működtet nemzetiségi óvodát, melyek fenntartói feladatait a tervek szerint 2013 januárjától az állam venné át.

A „Polgármesterek a Falukért” Egyesület legutóbbi ülésén szembesültem azzal, hogy a nemzetiségi óvodákat a jövőben a magyar állam kívánja működtetni, ezért kérem a jelenlévő polgármestereket, s azokat is, akik nem tartoznak a szervezetünkhöz, hogy karoljuk fel ezt a kérdést, mert úgy érzem, ez negatív diszkrimináció – mondta el a szerdai, Héregen tartott összejövetelen Hartdégen József. Vértessomló polgármestere hozzátette: az általa vezetett községben többségében ma is német nemzetiségűek élnek, s úgy véli, hogy az önkormányzat jó gazdája az óvodának, azt pedig nem tartja elfogadhatónak, hogy miközben minden település megőrizheti az óvodák fenntartói feladatait, a nemzetiségűekét el kívánja venni az állam.

Bővebben...