Védje vagyonát!
Felmérések szerint egy betörő 5 percig kockáztatja a lebukást. Ha olyan védelmi rendszert lát, ami ennél hosszabb ideig feltartóztatja, nem kockáztatja meg, hogy lebukjon, inkább odébb áll. E havi hírlevelünkben a vagyonvédelemhez adunk hasznos tanácsokat.
1. Külső védelem: A kertkapunál helyezzen el videotelefonos csengőt, így látja is, ki csenget! A kapu, a bejárati ajtó, garázsajtó akkor is legyen zárva, ha otthon tartózkodik. Társasházaknál fontos, hogy a lépcsőház ajtaja mindig zárva legyen, és a lakók ne engedjenek be idegent.
Mozgásérzékelő lámpával világítsa meg a bejáratokat, és helyezzen el biztonsági kamerát!
Az udvaron ne legyen túl sok bokor, ami lehetőséget ad elbújni az elkövetőnek. Ne legyen szem előtt létra és egyéb olyan tárgy, melynek segítségével a felső szinten levő erkélyekhez, ablakokhoz fel lehet mászni.
2. A nyílászárók: A családi házak esetében legveszélyeztetettebb helyek a nyílászárók: a bejárati ajtó, de leginkább a hátsó ajtók, az ablakok, az erkélyajtók. Fontos, hogy mindegyik védett legyen. A társasházakban a bejárati ajtó a támadható pont.
Minden eddiginél kevesebb szavazót érdekelt Magyarországon, hogy kik képviselik hazánkat az Európai Parlamentben. Kétharmadunk érezte úgy, hogy nincs számára tétje a szavazásnak. A Fidesz-KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP 2, a Demokratikus Koalíció 2, az Együtt-PM 1, az LMP 1 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint, a szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása után a pártokra leadott szavazatok száma a következő:
Elsősorban a legnagyobb közösségi oldalon szerveződött, s adták hírül egymásnak az ismerősök: gyereknapi buli lesz Kömlődön. Szombaton az iskolaudvaron aztán szép számban megjelentek az ünnepeltek, hogy Divos Ágost főszervező meghívásának eleget téve szórakozzanak apukák és anyukák csemetéikkel.
Hatvan galamb emelkedett a magasba pénteken délelőtt a Komárom- Esztergom Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon kömlődi tagintézményében, jelezve, hogy hat évtizede nyitotta meg kapuit. De nem csak az emlékezést szolgálta a látványos programkezdés, hanem ezzel köszöntötték a Fraport gyermekmajális Németországból érkező vendégeit is.
Komárom-Esztergom megyében a gyógypedagógiai oktatás a II. világháború után kezdődött el. 1948-ban az Oktatásügyi Minisztérium rendeletére megkezdődtek az áthelyező vizsgálatok. Tatabányán a József Attila Általános Iskolában 1949. szeptember 23-án megkezdődött a tanítás egy „gyógypedagógiai osztályban”. Az áthelyező bizottság jegyzőkönyvei évről-évre egyre több értelmi fogyatékos gyermek iskoláztatását sürgették. 1953-ban ennek a problémának a megoldásához fogott a megyei Tanács Oktatási Osztálya egy bentlakásos gyógypedagógiai nevelőotthon szervezésével. 1953-ban a környei állami gazdaságban értelmi fogyatékos ifjak mezőgazdasági foglalkoztatásával próbálkoztak. Ebben az időben találkozott Dr. Bárczi Gusztáv, aki a gyógypedagógiai tanárképző és a magyar gyógypedagógia újra szervezője volt -Besey Lászlóval a Megyei Tanács Oktatási Osztályának vezetőjével. Megszületett a gyógypedagógiai intézet terve: Majk puszta és Kömlőd két üres kastély épülete került szóba. A Tanács döntése alapján 1954 tavaszán Kömlődön felújították a volt Hugonnay kúriát, és ez év november végén elkezdődött a tanítás. Az intézmény vezetésére Hegyháti Alajost kérték fel.
Hatvan évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Komárom-Esztergom Megye első gyógypedagógiai intézménye Kömlődön. Hegyháti Alajos, az alapító, nem csak intézményének kiváló pedagógusa, vezetője volt, de nagyrabecsült tanítómestere is mindazoknak, akik életcéljuknak a sérült, beteg emberekkel való foglalkozást, e nehéz, de gyönyörű hivatást választották – ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Becsákné Szőke Éva, a Komárom- Esztergom Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon igazgatója az olvasókat abban a kiadványban, amely a kömlődi tagintézmény évtizedeit dolgozza fel az 1954-es nyitástól napjainkig.