A közönséges kullancs hazánkban is gyakori. Legnagyobb számban az erdőkben (pl. gazdag aljnövényzetű gyertyános-tölgyesekben), valamint egyéb, bokros-fás, sűrű aljnövényzetű területeken fordul elő. Itt a legkisebb a hő- és páratartalom-ingadozás (amely a kiszáradásra rendkívül érzékeny kullancs szempontjából kulcsfontosságú), valamint a legtöbb potenciális gazdaállat (különféle erdei emlősök, madarak) is itt található. Azonban városi környezetben is előfordul, különösen az összefüggő növényzettel borított kisebb-nagyobb területeken, így parkokban és családi házak kertjeiben, a magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken és a települések határában. A kertekbe a háziállatok, elsősorban a kutyák (macskák), különböző madarak és vadon élő kisemlősök révén kerül be.
Elsősorban április- május- júniusban és szeptemberben aktív.

A kullancsok elleni legfontosabb védekezés módszer a bőrre juttatható kullancsriasztó szerek használata. Mindig a használati utasítás szerint kell eljárni, ez tartalmazza azt is, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása.

Bővebben...

Mint arról korábban a község weboldalán már beszámoltunk, Kovács Mihályné védőnőnek köszönhetően március végén baba-mama összejövetelre került sor. A programnak az óvoda adott otthont, ahol jól érezték magukat a gyerekek a játékok között, az anyukák pedig élvezték a találkozót, a közös együttlétet és a beszélgetést, így természetes volt, hogy rendszeressé teszik az eseményt.

Április utolsó péntekjén tehát ismét együtt töltötték a délutánt Kömlőd fiatal anyukái és csemetéik. Ez alkalommal a nyári melegre gondolva elsősorban a megfelelő folyadékbevitel szükségességéről és fontosságáról esett szó, valamint arról, hogy az egyes gyümölcslevek, üdítő italok mennyi felesleges szénhidrátot tartalmaznak. Kovács Mihályné fél liter üdítő cukortartalmát, annak megfelelő mennyiségű kockacukorral szemléltette, ami így döbbenetes hatást mutatott. A rövid előadást kötetlen beszélgetés követte – természetesen – a kicsik fejlődéséről, növekedéséről.

Következő találkozó május utolsó péntekjén, 30-án fél 4-kor lesz az óvodában.

Kovács Mihályné, védőnő

2014.04.28.

Az egymásra figyelő, egymást segítő lakóközösségek kialakítása érdekében pályázatot írunk ki Komárom-Esztergom megyei lakóközösségek számára. A vagyonvédelem egyik leghatékonyabb módszere, ha az egy lakókörnyezetben élők figyelnek egymásra, segítik egymást. Pályázatunk célja, hogy a megyében kialakuljanak az összetartó, egymást segítő közösségek, és a már meglévők példáját be tudjuk mutatni.

A pályázatban előnyt élveznek azok a közösségek, akik a következő tevékenységeket végzik:

a környéken élő idős emberekre különösen figyelnek, segítik őket

a lakókörnyezetet közösen szépítik

vagyonvédelmi eszközöket is alkalmaznak a biztonság érdekében

vállalják, hogy a nyár folyamán szomszédoló pikniket szerveznek, ahol rövid bűnmegelőzési fórumnak is helyt adnak

Pályázni adatlap benyújtásával lehet>>LETÖLTÉSEK>>PÁLYÁZATOK>>2014

Bővebben...

A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni.

A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat. A tojáshoz kapcsolódó másik hagyomány a tojást hozó húsvéti nyúl, amely valószínűleg német nyelvterületről terjedt el Magyarországon.

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

forrás: wikipédia

2014.04.21.

Húsvétvasárnap ünnepli a kereszténység Jézus feltámadását. Ehhez a naphoz is munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya.

A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.

A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

forrás: wikipédia

2014.04.20.

A nagyszombat a húsvétot megelőző nap a keresztény naptárban. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel (ez a VIII. századból eredő pogány szertartás), ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. 7 olvasmány van, majd a prédikáció után 12 egyetemes könyörgés. Ebben a világ embereiért és vezetőiért, valamint a papságért könyörögnek. Az áldoztatás után a pap - az asszisztencia vezetésével - elindul egy körmenetre. A visszaérkezés után áldást mond, és elbocsátja a híveket.

A következő mise általában éjfélkor kezdődik, de egyes egyházközségekben hajnalkor. Ez már Jézus feltámadását jelzi, ez a vigilia-mise.

forrás: wikipédia

2014.04.19.